Az adatvagyon stratégiai szerepe: rendszerképesség a magyar egészségügyben

A magyar egészségügy jövője abban rejlik, hogy az adminisztratív és klinikai adatokat nem különálló erőforrásként, hanem országos adatvagyonként kezeljük, és a mesterséges intelligenciát rendszerképességként fejlesztjük ki. Az elmúlt években összegyűjtött COVID‑adatok, strukturált laborok és elektronikus receptek lehetővé tették a kutatást, minőségfejlesztést és az első AI‑pilotok beindítását. Mivel viszonylag kevés nagy beszállító uralja az intézményi rendszereket, technológiailag ma megvalósítható az integrált adatbázisok és központi döntéstámogató szolgáltatások kiépítése.

Gyakorlati példák: betegút‑analitikák, amelyek kimutatják a hiányzó diabétesz‑vizsgálatokat; patológiai és képalkotó algoritmusok, amelyek csökkentik a fals negatívokat; dolgozói dashboardok, amelyek órákat takarítanak meg; és prediktív modellek, amelyek célzott szűrést tesznek lehetővé. Ugyanakkor a szabályozási követelmények (pl. orvostechnikai tanúsítás költségei) és az a kockázat, hogy adatainkat fejlett piacoknak adjuk át, majd licencként visszavásároljuk az intelligenciát, stratégiai veszélyt jelentenek.

A gazdasági konzekvencia világos: szükség van nemzeti stratégiára, amely védi és hasznosítja az adatokat, központi platformokon validált AI‑képességeket integrál, és lépést tesz a döntéstámogató prototípusoktól az üzemeltetett automatizált rendszerek felé. Céltudatos irányítás, beruházás és megfontolt nemzetközi együttműködések révén Magyarország a saját értékét megtartva válhat adatvezérelt egészségmotorrá.

AI generated summary - by rentiT