Az előadás szerint a mesterséges intelligencia az elmúlt kétszáz év egyik legjelentősebb egészségügyi innovációja, a vakcinákhoz és antibiotikumokhoz mérhető hatással: horizontálisan érinti a kutatástól a diagnosztikán át a terápiáig és rehabilitációig terjedő teljes ellátási láncot. Jelentősen felgyorsítja a gyógyszerfejlesztést, növeli az orvosi hatékonyságot és megnöveli a páciensek informáltsági szintjét. Az egészségügyi digitalizáció éves növekedése körülbelül 36%, miközben az adat- és tőkebeáramlás hasonlóan robbanásszerű átalakulást mutat.
Konkrét, költségtudatos javaslatként egy állami támogatású viselhető eszközökből és AI-vezérelt alkalmazásból álló nemzeti pilotot javasolnak, amely a szenzordatákból ügyfélbarát prevenciós tanácsokat ad. A projekt éves költsége kb. 20 milliárd forint; finanszírozása a fűtött dohánytermékek és e-cigaretták jövedéki adójának a cigarettával azonos szintre emeléséből származó ~32 milliárd forint bevételből biztosítható, a többletet további népegészségügyi programokra lehet fordítani. Az érvelés alátámasztja a prevenció hiányosságait: vastagbélrák-szűrési megjelenés mindössze ~9% (EU ~50%), a prevencióra fordított éves kiadás hazánkban csupán ~34 euró/fő az uniós ~208 euróhoz képest.
A következmények világosak: sürgős szükség van nemzeti adat-infrastruktúrára és jogi keretre (EESZT fejlesztések 2026-tól), a közbeszédet és a forrásallokációt a prevenció és az adatvezérelt megoldások felé kell terelni. Az AI nem pusztán hatékonysági javulást hoz, hanem strukturális átírást; a politikai és operatív döntéshozóknak gyorsan kell lépniük, ha a társadalmi és gazdasági hasznokat realizálni akarjuk.
AI generated summary - by rentiT