A mesterséges intelligencia körüli környezetvédelmi vita ma már nem csak elmélet: a globális adatközpontok ipari léptékű energiafelhasználást jelentenek. Számos központ egyedi példái – százezres, sőt egymillió négyzetméteres beruházások – jól szemléltetik a méreteket, miközben a PUE mutató az elmúlt években jelentősen csökkent, egyes létesítményeknél 1,1 vagy közel 1,0 értéket érnek el. Ennek ellenére a teljes energiaigény a kereslet növekedésével, például a kriptobányászat hatására, többízű növekedést mutatott, és a szektor részaránya a globális fogyasztásban tovább növekedhet.
Ez a kettősség üzleti döntést kényszerít: tiltjuk az MI terjedését az energiahasználat miatt, vagy használjuk az MI-t kompenzációra és optimalizálásra? Gyakorlati megoldások születnek: metán begyűjtése, állati takarmányozás optimalizálása MI-vezérelt rendszerekkel, vagy az adatközpontok hatékonyságának további javítása. Ugyanakkor fontosak a kormányzati és etikai kérdések is: ha az MI zárja a tudományos ciklust és önállóan generál következtetéseket, akkor a visszakereshetőség és a megbízhatóság kihívássá válik. A gazdasági szereplők és döntéshozók feladata, hogy mérsékelt szabályozással és aktív alkalmazással egyszerre csökkentsék a kockázatokat és támogassák az értékteremtő, auditálható megoldásokat.
AI generated summary - by rentiT