A közbeszéd gyakran három irányba rendezi az AI-t: forradalomként, amely átformálja a gazdaságot és a kultúrát; technológiaként, amelynek vannak belsőleg jó vagy rossz hatásai; illetve dinamikusan fejlődő rendszerekként, amelyek végső tökéletesedésük esetén utópiát vagy katasztrófát hozhatnak. Az Európai Parlament megfogalmazása jól szemlélteti a kockázatokat — elfogultságok, alapjogok sérülése, adatvédelmi és megfigyelési veszélyek.
Mindhárom narratíva egyoldalú lehet. A technológia alakulását nem pusztán a műszaki specifikációk határozzák meg, hanem azok a társadalmi szereplők és érdekcsoportok is, akik fejlesztik, szabályozzák és használják azt. A média különösen fontos szereplő: egyszerre használóként és értelmezőként alakítja a közvéleményt, miközben belső üzleti érdekek is befolyásolják álláspontját — gondoljunk a kereső-összefoglalók és a kiadói bevételek konfliktusára.
Vezetői szempontból a fontos tanulság: az AI jövője nem technológiai végzetként teljesedik ki, hanem társadalmi befogadás, szabályozás és üzleti modellek együttese határozza meg. A hálózati szereplők tudatos feltérképezése és befolyásolása javítja az előrelátást és segít pozícionálni a szervezeti érdekeket a kívánt irányba.
AI generated summary - by rentiT