Kolostor és űrhajó: az egyetemi képzés kettéválasztása

Gazdaságias megközelítés a mély tanulás védelmére és a technológiák hasznosítására.

Egyetemi tapasztalatok és közösségi megosztások — például a Corvinus‑kísérlet, amely két csoportra osztotta a hallgatókat a digitális eszközhasználat alapján — rávilágítottak arra, hogy a korlátlan hozzáférés néha lustuláshoz és felszínességhez vezethet, míg a tiltás ellenállást vált ki. Niall Ferguson javaslata ezt a dilemmát allegorikusan kezeli: az oktatásban különítsünk el egy „kolostort”, ahol hagyományos, technikamentes módszerekkel építik a tudást (nyomtatott források, kézírásos esszék, vita), és egy „űrhajót”, ahol a megszerzett tudást szabadon lehet digitális eszközökkel alkalmazni.

Ez a javaslat egy szélesebb szakmai vita része. Richard Susskind nézete szerint a gépek egyre inkább képesek lesznek reprodukálni szakértői feladatokat, hozzáférhetővé téve a szolgáltatásokat és átalakítva hagyományos szakmákat — akár eltüntetve azokat. Ellenvetésekként felmerül a befogadási idő, az emberi célkitűzés és az új feladatok megjelenése, de a technológiai átalakulás középtávon komoly szerkezeti változásokat ígér. Gazdasági döntéshozóknak és egyetemeknek így a gyakorlatias feladat: egyszerre védeni a mély, időigényes képzést és létrehozni elszigetelt tereket, ahol a technológia felelősen integrálható a képzésbe.

AI generated summary - by rentiT